ABA - török-magyar eredetu; jelentése: apa.
ABÁD - az Aba -d kicsinyítoképzos származéka.
ABBÁS - latin eredetu; jelentése: apa, apát.
ABBOT - héber eredetu; jelentése: apa.
ABDIÁS - héber-görög eredetu; jelentése: Isten szolgája.
ÁBEL - héber eredetu; jelentése: lehelet, mulandóság.
ABELÁRD - francia eredetu; jelentése: méhész.
ABOD - az Aba képzos származéka.
ABONY - az Aba -ny kicsinyítoképzos származéka.
ABOS - az Aba -s kicsinyítoképzos származéka.
ÁBRAHÁM - héber eredetu; jelentése: a tömeg, a sokaság atyja.
ÁBRIS - az Ábrahám becézett, kicsinyítoképzos alakjából.
ABSA - héber eredetu; jelentése: apa.
ABSOLON - héber eredetu; jelentése: a béke atyja.
ACHILLES - görög-latin eredetu; jelentése: a kígyó fia.
ACSÁD - magyar eredetu; jelentése: (ismeretlen).
ADALBERT - germán eredetu; jelentése: nemes fény; fénylo nemesség.
ÁDÁM - sumér-héber eredetu; jelentése: atyám.
ADELMÁR - germán eredetu; jelentése: nemes nemzetségbol való, híres.
ADEODÁT - latin eredetu; jelentése: Istentol adott.
ADOLÁR - germán eredetu; jelentése: nemes nemzetségbol való férfi.
ADOLF - germán eredetu; jelentése: nemes + farkas.
ADONISZ - görög eredetu; jelentése: csinos, jóképu, gavallér.
ADONY - magyar eredetu; jelentése: (ismeretlen).
ADORJÁN - latin eredetu; jelentése: Hadria városából való férfi.
ADRIÁN - az Adorján eredetibb változata.
AGÁD - török-magyar eredetu; jelentése: (ismeretlen).
AGAPION - görög eredetu; jelentése: szeretett.
AGATON - görög eredetu; jelentése: jó, nemes.
AGENOR - görög eredetu; jelentése: bátor.
AGGEUS - héber eredetu; jelentése: ünnepi, vidám.
AGMÁND - magyar eredetu; jelentése: (ismeretlen).
ÁGOST - latin eredetu; jelentése: fenséges, fennkölt.
ÁGOSTON - latin eredetu; jelentése: fenséges, fennkölt.
ÁHIM - héber eredetu; jelentése: Jahve felkelt.
AHMED - arab eredetu; jelentése: dicséretre méltó.
AJÁD - magyar eredetu; jelentése: (ismeretlen).
AJTONY - török-magyar eredetu; jelentése: arany.
AKÁCS - görög-latin-magyar eredetu; jelentése: ártatlan.
ÁKOS - török-magyar eredetu; jelentése: fehér sólyom.
ALADÁR 1. - török eredetu; jelentése: testorhadnagy; 2. - germán eredetu; jelentése: mindenben hatalmas; 3. - iráni eredetu; jelentése: elöljáró.
ALADIN - germán eredetu; jelentése: kis öreg.
ALAJOS - germán-latin eredetu; jelentése: egész + bölcs.
ALÁN - breton-angol eredetu; jelentése: (bizonytalan).
ALÁRD - germán eredetu; jelentése: nemes, kemény.
ALBERT - német eredetu; jelentése: nemes, fényes.
ALBIN 1. - latin eredetu; jelentése: fehér; 2. - germán eredetu; jelentése: nemes barát.
ALDÁN - angol-német eredetu; jelentése: egyik ágon dán származású.
ALDÓ - az Ald- kezdetu germán nevek közös becézojébol önállósult.
ÁLDOR - germán eredetu; jelentése: nemes uralkodó.
ALEX - görög-latin eredetu; jelentése: harcra kész férfi.
ALFONZ - germán eredetu; jelentése: nemes, készséges; harcra kész.
ALFRÉD - germán eredetu; jelentése: tündér, tanács.
ALGERNON - angol költoi névadás.
ALI - arab eredetu; jelentése: fenséges, fennkölt.
ALMÁR - germán eredetu; jelentése: nemessége által híres.
ÁLMOS 1. - magyar eredetu; jelentése: álombeli, megálmodott; 2. - török eredetu; jelentése: vétel; 3. - bolgár eredetu; jelentése: magasztos.
ALPÁR - török-magyar eredetu; jelentése: hos férfi.
ALVIÁN - orosz eredetu; jelentése: (ismeretlen).
ALVIN - germán eredetu; jelentése: nemes barát.
AMADÉ - latin eredetu; jelentése: szeresd az Istent!
AMAND - latin eredetu; jelentése: szeretetreméltó.
AMBOS - az Ambrus régi -s kicsinyítoképzos formája.
AMBRUS - görög eredetu; jelentése: halhatatlan.
ÁMON - héber eredetu; jelentése: igazmondó; muvész.
ÁMOS - héber eredetu; jelentése: terhet vivo, megrakott.
ANASZTÁZ - görög eredetu; jelentése: a feltámadott.
ANATOL - görög eredetu; jelentése: napkeleti országból való.
ANDOR - görög eredetu; jelentése: férfi, férfias.
ANDOS - az András régi becézo formájából önállósult.
ANDRÁS - görög eredetu; jelentése: férfi, férfias.
ANDRÉ - görög eredetu; jelentése: férfi, férfias.
ANGELUS - görög-latin eredetu; jelentése: Isten követe, angyal.
ANGUSZ - kelta eredetu; jelentése: kivételes, kiváló, kiemelkedo.
ANTAL - latin eredetu; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.
ANTIGON - görög eredetu; jelentése: nemessége által kiemelkedo.
ANTOS - az Antal régi -s kicsinyítoképzos formája.
ANZELM - germán eredetu; jelentése: az istenség védelme alatt álló.
ÁNYOS - görög-latin eredetu; jelentése: (ismeretlen).
APOLLINÁR - latin eredetu; jelentése: Apollóhoz hasonló.
APOR - magyar eredetu; jelentése: (bizonytalan).
APOSTOL - görög eredetu; jelentése: követ, küldött, apostol.
APRÓD - magyar eredetu; jelentése: apród, fegyverhordozó.
ARCHIBALD - germán eredetu; jelentése: igazi, merész, hos férfi.
ARÉTÁSZ - görög eredetu; jelentése: keresztény királyok neveibol.
ARIÁN - latin eredetu; jelentése: hadriai.
ARIEL - héber eredetu; jelentése: Isten oroszlánja; Isten tuzhelye.
ARION - görög eredetu; jelentése: a gyors, az eros.
ARISZTID - görög-latin eredetu; jelentése: nemes származású.
ARKÁD - görög-latin eredetu; jelentése: Árkádiából való férfi.
ÁRKOS - magyar eredetu; jelentése: (ismeretlen).
ARLEN - ír-gall eredetu; jelentése: biztosíték, zálog, ígéret.
ARMAND - Herman francia megfeleloje.
ÁRMIN - latin eredetu; jelentése: hadi férfi.
ARNOLD - germán eredetu; jelentése: sas, uralkodó.
ARNÓT - germán eredetu; jelentése: sas, uralkodó.
ÁRON - héber eredetu; jelentése: ihletett, tisztánlátó.
ÁRPÁD - magyar eredetu; jelentése: árpa.
ARSZLÁN - török-magyar eredetu; jelentése: oroszlán.
ARTEMON - görög eredetu; jelentése: ép, egészséges.
ARTÚR - kelta-angol eredetu; jelentése: (ismeretlen).
ARVID - svéd eredetu; jelentése: sas a viharban.
ARZÉN - görög-latin eredetu; jelentése: eroteljes, férfias.
ASZTER - görög eredetu; jelentése: csillag.
ATÁD - török-magyar eredetu; jelentése: apa.
ATANÁZ - görög eredetu; jelentése: halhatatlan.
ATILLA - gót eredetu; jelentése: szeretett atyánk.
ATLASZ - görög-arab eredetu; jelentése: szövetfajta; sima
ATOS - magyar eredetu; jelentése: apa.
ATTILA - gót eredetu; jelentése: szeretett apánk.
AURÉL - latin eredetu; jelentése: aranyos.
AURÉLIÁN - latin eredetu; jelentése: az Aurelius nemzetséghez tartozó férfi.
AVENÁR - héber eredetu; jelentése: apa, szövétnek.
AXEL - héber-dán-svéd eredetu; jelentése: a béke atyja.
AZÁR - héber-görög eredetu; jelentése: akit Jehova segít.
BÁCS - török-magyar eredetu; jelentése: méltóságnév.
BAGAMÉR - szláv eredetu; jelentése: isten, béke.
BAJÁN - török-magyar eredetu; jelentése: gazdag.
BAJNOK - magyar eredetu; jelentése: a szó maga.
BALABÁN - török-magyar eredetu; jelentése: karvaly.
BALAMBÉR - vitás eredetu; jelentése: (ismeretlen).
BALÁR - magyar eredetu; jelentése: bolgár.
BALÁZS - latin-magyar eredetu; jelentése: királyi.
BALDÓ - német eredetu; jelentése: merész.
BALDVIN - német-angol eredetu; jelentése: bátor barát.
BÁLINT - latin eredetu; jelentése: eros, egészséges.
BALTAZÁR - asszír-babilóniai-német eredetu; jelentése: Baal isten óvja életét.
BÁN - magyar eredetu; jelentése: méltóságnév.
BANDÓ - az András önállósult becézoje.
BÁNK - a Bán magyar méltóságnév -k kicsinyítoképzos származéka.
BÁNOS - a Bán kicsinyítoképzos származéka.
BARABÁS - görög-szláv eredetu; jelentése: Abbasz fia.
BARDÓ - germán eredetu; jelentése: csatabárd, farkas.
BARNA - a Barnabás önállósult magyar rövidülése.
BARNABÁS - arámi-héber eredetu; jelentése: a vigasztalás fia.
BARÓT - török-magyar eredetu; jelentése: menyét, nyest.
BARS - magyar eredetu; jelentése: bors.
BARTAL - arámeus-görög-latin eredetu; jelentése: Ptolemaiosz fia.
BARTOLÓMEÓ - héber eredetu; jelentése: szántóveto, földmuves.
BARTOS - a Bertalan régi magyar Bartalom formájából.
BATÓ - magyar eredetu; jelentése: buzogány.
BÁTONY - magyar eredetu; jelentése: (ismeretlen).
BÁTOR - török-magyar eredetu; jelentése: a szó maga.
BAZIL - görög-latin eredetu; jelentése: királyi.
BAZSÓ - a Bazil régi magyar formájából.
BECSE - török-magyar eredetu; jelentése: kánya.
BEDO - magyar eredetu; jelentése: (ismeretlen).
BEKÉNY - magyar eredetu; jelentése: (ismeretlen).
BEKO - magyar eredetu; jelentése: (ismeretlen).
BÉLA 1. - magyar eredetu; jelentése: bél, belso rész; 2. - török eredetu; jelentése: elokelo; 3. - héber eredetu; jelentése: világot elnyelo.
BELIÁN - magyar eredetu; jelentése: (ismeretlen).
BELIZÁR - germán eredetu; jelentése: egy bizánci hadvezér nevébol.
BENCE - latin eredetu; jelentése: gyoztes.
BENDE - a Benedek becézo rövidülésébol.
BENDEGÚZ - hun-magyar eredetu; jelentése: Attila hun uralkodó atyjának nevébol.
BENE - a Benedek régi magyar becézojébol.
BENEDEK - latin eredetu; jelentése: áldott.
BÉNI - a Benjámin régi magyar formájának rövidülésébol.
BENIGNUSZ - latin eredetu; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró.
BENJÁMIN - héber eredetu; jelentése: a szerencse fia.
BENKE - a Benedek és a Benjámin közös becézojébol.
BENKO - a Benedek és a Benjámin közös becézojébol.
BENO - a Benedek és a Benjámin közös becézojébol.
BERCEL - bolgár-kabar-magyar eredetu; jelentése: bércen, azaz dombos, tüskés területen túli rész.
BERENGÁR - germán eredetu; jelentése: medve, lándzsa.
BERÉNY - magyar eredetu; jelentése: régi magyar törzsnévbol.
BERGER - francia eredetu; jelentése: pásztor, juhász.
BERISZLÓ - szláv-magyar eredetu; jelentése: Pribina dicsosége.
BERNÁT - germán eredetu; jelentése: eros, mint a medve.
BERTALAN - arámeus-görög-latin eredetu; jelentése: Ptolemaiosz fia.
BERTOLD - germán eredetu; jelentése: pompával uralkodó.
BERTRAM - germán eredetu; jelentése: ragyogó, holló.
BESE - török-magyar eredetu; jelentése: kánya.
BOÁZ - héber eredetu; jelentése: eros.
BOCSÁRD - német-magyar eredetu; jelentése: eros védelmezo.
BOD - török-magyar eredetu; jelentése: ág, oldalág.
BÓDOG - magyar eredetu; jelentése: boldog, gazdag.
BODOMÉR - török-magyar eredetu; jelentése: (ismeretlen).
BODONY - magyar eredetu; jelentése: ág, oldalág.
BODOR - magyar eredetu; jelentése: göndör.
BOGÁT - szláv-magyar eredetu; jelentése: gazdag.
BOGDÁN - szláv eredetu; jelentése: Isten ajándéka.
BOLDIZSÁR - asszír-babilóniai-német-magyar eredetu; jelentése: Baal isten óvja életét.
BONIFÁC - latin eredetu; jelentése: a jó sors embere; jótevo.
BÓNIS - a Bonifác régi magyar becézojébol.
BORBÁS - a Barabás alakváltozata.
BORISZ - orosz- bolgár eredetu; jelentése: harc, harcos.
BORS - magyar eredetu; jelentése: a szó maga.
BOTÁR - magyar eredetu; jelentése: (ismeretlen).
BOTOND - magyar eredetu; jelentése: buzogányos harcos.
BOTTYÁN - Bothianus hitvalló nevébol.
BOZSIDÁR - szláv eredetu; jelentése: Isten ajándéka.
BÖKÉNY - török-magyar eredetu; jelentése: erdos, erdos domb, dombhát.
BRÚNÓ - ófelnémet eredetu; jelentése: barna, barnamedve.
BRÚTUSZ - latin eredetu; jelentése: nehézkes, esetlen, együgyu.
BUDA - magyar eredetu; jelentése: (bizonytalan).
BULCSÚ - török-magyar eredetu; jelentése: vért kevero, vért kibocsátó.
BUZÁD - magyar eredetu; jelentése: búza.
CECIL - a Cecilián becézo rövidülésébol önállósult.
CECILIÁN - latin-francia eredetu; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó férfi; vak.
CELESZTIN - latin eredetu; jelentése: az égnek, vagyis az Istennek szentelt.
CÉZÁR - etruszk-latin eredetu; jelentése: hosszú hajú, dús hajú; vág.
CICERÓ - latin eredetu; jelentése: borsó.
CIPRIÁN - latin eredetu; jelentése: Ciprus szigetérol származó férfi.
CIRILL - görög-latin eredetu; jelentése: az Úrhoz tartozó, az Istennek szentelt.
CIRJÉK - görög eredetu; jelentése: az uralkodóhoz tartozó.
CÍRUS - perzsa-görög-latin eredetu; jelentése: uralkodó, Nap.
CSABA - török-magyar eredetu; jelentése: pásztor, kóborló.
CSÁK - török-magyar eredetu; jelentése: üto.
CSANÁD - magyar eredetu; jelentése: (ismeretlen).
CSÁT - magyar eredetu; jelentése: (ismeretlen).
CSATÁD - magyar eredetu; jelentése: csata.
CSATÁR 1. - magyar eredetu; jelentése: a várjobbágyok egyik fajtája. 2. - szláv eredetu; jelentése: pajzskészíto.
CSATÓ - magyar eredetu; jelentése: csat.
CSEGO
- magyar eredetu; jelentése: (ismeretlen).
CSEKE - török-magyar eredetu; jelentése: húzó, vivo.
CSENGER - magyar eredetu; jelentése: (ismeretlen).
CSÉPÁN - az István szláv eredetu, régi magyar alakváltozata.
CSEPEL - magyar eredetu; jelentése: sarjadékerdo.
CSOBÁD - a Csaba kicsinyítoképzos származéka.
CSOBÁN - török-magyar eredetu; jelentése: pásztor.
CSOMBOR - magyar eredetu; jelentése: a szó maga.
CSONGOR - török-magyar eredetu; jelentése: vadászmadár.
CSÖRSZ - szláv eredetu; jelentése: ördög.
DAGOBERT - germán eredetu; jelentése: ragyogó, mint a nap.
DAGOMÉR - germán eredetu; jelentése: híres, mint a ragyogó nap.
DALIBOR - cseh eredetu; jelentése: (ismeretlen).
DALTON - óangol eredetu; jelentése: völgybol való.
DAMÁZ - görög eredetu; jelentése: szelídíto, legyozo.
DAMJÁN - görög-latin eredetu; jelentése: a népbol származó; legyozo.
DAMOS - a Damján rövidített, kicsinyítoképzos alakváltozata.
DÁNIEL - héber eredetu; jelentése: Isten a bírám.
DANILÓ - a Dániel szláv megfeleloje.
DÁNOS - a Dániel régi magyar kicsinyítoképzos származéka.
DANTE - latin eredetu; jelentése: kitartó, állhatatos.
DÁRIUS - latin-perzsa-görög eredetu; jelentése: hatalmas.
DÁVID - héber eredetu; jelentése: kedvelt, szeretett; egyesíto.
DELI - magyar eredetu; jelentése: dalia, vitéz.
DEMÉNY - a Demjén régi magyar alakváltozata.
DEMETER - görög-szláv eredetu; jelentése: Démétérnek, a föld istennojének ajánlott.
DEMJÉN - a Damján önállósult alakváltozata.
DÉNES - görög eredetu; jelentése: Dionüszosznak, a bor és a szolo istenének ajánlott.
DEODÁT - az Adeodát rövidülésébol önállósult.
DETRE - germán eredetu; jelentése: nép + hatalmas.
DÉVALD - germán eredetu; jelentése: nép + merész.
DEZSÉR - a Dezso régi magyar alakja.
DEZSO - latin-magyar eredetu; jelentése: óhajtott, kívánt gyermek.
DIOMÉD - görög eredetu; jelentése: Istentol elhatározott, Isten akarata szerint való.
DITMÁR - germán eredetu; jelentése: nép + híres.
DOMÁN - kun-magyar eredetu; jelentése: köd.
DOMICIÁN - latin eredetu; jelentése: legyozo, meghódító.
DOMINIK - latin-szláv eredetu; jelentése: az Istenhez tartozó, az Istennek szentelt.
DOMOKOS - a Domonkos önállósult alakváltozata.
DOMONKOS - latin eredetu; jelentése: az Úrhoz tartozó, Istennek szentelt.
DOMOS - a Domonkos, Domokos rövidült, kicsinyítoképzos származéka.
DONALD - skót-kelta eredetu; jelentése: világ + hatalmas; bátor + férfias.
DONÁT - latin eredetu; jelentése: Istentol ajándékozott.
DORIÁN - angol eredetu; jelentése: dór férfi.
DORMÁN - besenyo eredetu; jelentése: (ismeretlen).
DÖME - a Dömötör rövidült formájának kicsinyítoképzos származéka.
DÖMÖTÖR - a Demeter magyar alakváltozata.
DUKÁSZ - görög eredetu; jelentése: vezér, vezeto.
DUSÁN - délszláv eredetu; jelentése: lélek.
EDE - az Edvárd német rövidülésébol önállósult.
EDGÁR - ószász-angol eredetu; jelentése: vagyon + dárda.
EDIZON - angolszász eredetu; jelentése: Ádám leszármazottja.
EDMOND - germán eredetu; jelentése: az öröklött birtokot megorzo.
EDÖMÉR - kun eredetu; jelentése: (ismeretlen).
EDVÁRD - germán eredetu; jelentése: a birtokát megorzo.
EDVIN - germán eredetu; jelentése: az örökös barátja.
EFRAIM - héber eredetu; jelentése: kettos termés, kettos örökség.
EGBERT - germán eredetu; jelentése: kard + híres, fényes.
EGMONT - germán eredetu; jelentése: fegyver + védo.
EGON - az Egbert, Egmont, stb. ószász és középnémet bezézojébol önállósult.
EGYED - görög-magyar eredetu; jelentése: pajzshordozó.
ELEK - magyar eredetu; jelentése: (ismeretlen).
ELEMÉR - vitás eredetu; jelentése: (ismeretlen).
ÉLIÁS - héber-görög-latin eredetu; jelentése: Jahve az én Istenem.
ELIHU - héber eredetu; jelentése: Isten az Úr.
ELÍGIUSZ - latin eredetu; jelentése: kiválasztott.
ELIZEUS - héber eredetu; jelentése: Isten a szabadulás.
ELLÁK - hun eredetu; jelentése: (ismeretlen).
ELMÁR - germán eredetu; jelentése: mindenütt híres.
ELMÓ - az Elmár becézojébol önállósult.
ELOD - magyar eredetu; jelentése: elsoszülött, os.
ELTON - angol eredetu; jelentése: öreg faluból való.
EMÁNUEL - héber eredetu; jelentése: velünk az Isten.
EMIL - latin eredetu; jelentése: versengo, vetélkedo.
EMILIÁN - latin eredetu; jelentése: az Aemilius nemzetségbol származó férfi.
EMOD - magyar eredetu; jelentése: anyácska.
ENDRE - német-szláv-magyar eredetu; jelentése: férfi, férfias.
ÉNEÁS - görög-magyar eredetu; jelentése: mondai hos nevébol.
ENGELBERT - germán eredetu; jelentése: híres az angolok között.
ENGELHARD - germán eredetu; jelentése: vakmero az angolok között.
ÉNOK - héber eredetu; jelentése: a felszentelt.
ERAZMUS - görög-latin-holland eredetu; jelentése: óhajt, kíván. |