Valentin-nap ide vagy oda, ez az örök kérdés előbb vagy utóbb mindenki fejében megfordul: Vajon tényleg létezik a nagy Ő, aki kiegészít minket, aki a jobbik felünk és a legjobb barátunk is egyben?
A válasz igen, csak nem a lányos álmokból jól ismert szőke herceget kell keresni fehér lovon. Senki sem tökéletes, még mi nők sem. Számunkra elsősorban a lovagias viselkedés, a virág, az udvarlás, az odafigyelés, a tartalmas beszélgetések, azaz az érzelmek kinyilvánítása az elvárás. Még mindig igaz az a mondás, hogy „annyit érsz egy férfinak, amennyi időt és energiát áldoz rád”.
Azt sem szabad ám elfelejteni, hogy mire vágynak a pasik. A szexuális fantáziájukat lángra lobbantó csajok izgatják őket, de nem szép mellekre, hosszú combokra és karcsú derékra kell asszociálni, hanem a kisugárzás a legfontosabb.
Hogy miért van sok szép és okos nő egyedül? Egész egyszerűen azért, mert a túlságosan önállóak, képtelenek éreztetni a férfiakkal, hogy szükségük van rájuk. Márpedig az erősebbik nem szeretné gyámolíthatónak érezni a nőket.
Nem feltétlenül az őszinteség a legfőbb eleme a kapcsolatnak, hanem inkább a becsületesség. Fontos, hogy legyenek apró titkaink, hiszen így nem vesztjük el érdekességünket. Ha teljesen kiismernek minket, és már nem tudunk meglepetést okozni, akkor a szenvedély kialszik.
Nem árt, ha mindig tudjuk, hogyan viselkedjünk adott helyzetekben, mikor van szükség a megértő énünkre, valamint mikor lehet viccelődni és húzni a másikat. Viszont ne adjuk fel teljesen magunkat, mert így elveszlődik az a személyiség, akibe a fiú beleszeretett.
Összefoglalva nagyon sok apróságon múlik egy kapcsolat. Lényeges, hogy alkalmazkodjunk, és olykor feladjuk büszkeségünket és makacsságunkat. Vajh megéri-e? Szerintem erre mindenki azután válaszoljon, hogy megtalálta az igazit :). |
AJÁNLOM AZ OLDALT
