"Gyakran hallhatjuk vagy olvashatjuk, milyen nagyon fontos dolog, hogy mindenki ismerje magát, a korlátait és képességeit. Ilyenkor persze sokakban felvetődik a kérdés, hogy mégis hogyan kellene ezt megvalósítani.

Kérlek, ne várjatok most tőlem csodát a válasszal kapcsolatban, csak esetleg pár jó tanácsot tudok adni nektek.

Ha reálisan szemléljük az életet, logikusan a tesztelésekkel mérhetjük fel a képességeinket, valamint így nyerünk felvilágosodást azzal kapcsolatban is, hogy mi az , amit szeretünk, és mi az, amit nagyon nem csípünk. Sokat segíthetnek ezek a megállapítások abban, hogy mik vagy inkább kik is szeretnénk lenni, ha felnövünk. Gyerekkorunkban olyan egyszerű tűnik kitalálni, hogy mi is lesz belőlük, amikor elérjük a felnőtt kort, aztán telnek-múlnak az évek, és egyre nagyobb a zűrzavar. Ami még lényeges, hogy merjetek váltani, még akkor is, ha nagyon rettenetesnek tűnnek a következmények, és kilátástalan minden. Tévedni emberi dolog.

Ha viszont már tisztában vagyunk önmagunkkal, akkor ki kell alakulnia egy bizonyos szintű egészséges önbizalomnak. A nagy kérdés általában az, hogy mennyi is az annyi, hiszen lehet, hogy túlzásba esünk, és akkor máris beképzeltnek tűnünk, viszont az önbizalomhiány rossz hatással lehet ránk. Állítólag a tudós bácsik és nénik kutatások során igazolták, hogy a nem megfelelő önbizalomszint miatt a kisugárzásunk is csökken. Összefoglalva fiúk és lányok, ha hódítani és babonázni szeretnétek a másik nemet, legyen önbizalmatok, hiszen az csodákra képes. Mindig legyetek büszkék magatokra, arra akik vagytok. Nem utolsósorban pedig nagyon fontos, hogy olyan emberekkel vegyétek körbe magatokat, akik azért szeretnek titeket, akik vagytok, és nem azért, akik lesztek.